A merle m�dos�t�k

A merle m�dos�t�k olyan g�nek, amelyek ha a merl�vel egy�tt �r�kl�dnek, akkor befoly�solj�k a merle mint�zat megjelen�si m�dj�t. Ez azt jelenti, hogy ha egy kutya rendelkezik merle m�dos�t� g�nnel, de merle g�nnel nem, akkor a sz�rzet�n nem lesz semmi v�ltoz�s. A m�dos�t�k �r�kl�d�se teh�t f�ggetlen�l zajlik a merle g�n �r�kl�d�s�t�l.

A legismertebb merle m�dos�t� g�n a harlekin. Ez a sz�n csak a n�met dogokn�l figyelhet� meg. A kutya sz�rzet�n a s�t�t foltok k�zti ter�leteket tiszta feh�rre v�ltoztatja (esetenk�nt n�mi sz�rke oettyezetts�g vagy foltok el�fordulnak, de a sima fekete-feh�r k�v�natosabb).

A harlekin g�nnek saj�t locusa van, a H locus. A g�n domin�ns, teh�t a H a harlekin, a h pedig a nem-harlekin g�n. A merle g�nt�l f�ggetlen�l �r�kl�dik.

• H - harlekin
• h - nem harlekin (a merle sz�n norm�l kifejez�d�se)

• hh - a kutya sz�rzete nem lesz foltos
• Hh - a kutya rendelkezik egy domin�ns H g�nnel, azonban hogy harlekin sz�n� lesz-e az att�l f�gg, hogy hordozza-e a merle (MM/Mm) g�nt is.
• HH - a kuyta k�t domin�ns H g�nnel nagy val�sz�n�s�ggel m�r embri� korban elpusztul

Harlekin n�met dog.

Egy norm�l, k�zepesen harlekin jegyes kutya genot�pusa Hh/Mm (teh�t heterozig�ta merle �s harlekin tekintet�ben is). A dupla H g�nnel rendelkez� kuty�k �ltal�ban halva sz�letnek, �gy felt�telezhetj�k, hogy harlekin g�n tekintet�ben minden harlekin kutya heterozig�ta.

Az olyan harlekin kuty�k, akiknek bund�j�ban csup�n n�h�ny fekete folt van lehets�ges, hogy homozig�ta merl�k, azaz dupla merl�k (Hh/MM).

HhMM t�pus� n�met dog.

Harlekin, cs�kos g�nnel "brindlequin" (a sable g�n is kell ahhoz, hogy a cs�koss�g az eg�sz testen l�tsz�dj�k)(a^ya^yk^brk^brHhMm). A cs�koss�g �sszet�redezik, foltokban bukkan el� a merle g�n miatt.

( 

Harlekin, sable g�nnel(a^ya^yHhMm).

Harlekin sable �s maszk g�nnel ("fawnequin")(A^yA^yE^mE^mHhMm)

�r foltos merle, harlekin g�n n�lk�l. (hhMmsⁱsⁱ)

TWEED

A tweed szint�n egy merle m�dos�t�, de ez a harlekunnek szemben a sz�rzet h�g�tott r�szeit (amelyek norm�l merle eset�ben sz�rk�nek, m�jbarna eset�ben pedig vil�gosbarn�nak kellene lenni�k) barna, sz�rke �s csersz�n �rnyalatok sor�v� alak�tja. A tweed biztosan el�fordul az ausztr�l juh�szkuty�kban �s a catahoula leop�rd dogban. Az eredet�t nem ismerj�k (hogy el�sz�r az egyik fajt�ban alakult-e ki vagy ez a mut�ci� id�r�l id�re kialakul). A merle egyedek nagyobb sz�ma n�veli a mut�ci� es�ly�t, a merle pedig k�ztudottan t�r�keny g�n, ami a t�bbi g�nn�l gyakrabban mut�l�dik. El�g ritka mint�zat, gyakran saj�t locust is rendelnek hozz� (Tw), �s domin�nsnak tartj�k.

Egyesek szerint k�t g�n is okozhatja a tweed mint�zatot. Az egyik nagyon v�letlenszer�en foltos mint�zatot okoz, amelyben feh�r foltok is vannak, a sz�rke, barna �s fekete foltok k�z�tt. Az ausztr�l juh�szkutya-teny�szt�k k�r�ben ez a mint�zat "harlekin" n�ven ismeretes, hab�r k�l�nb�zik a n�met dogokban megtal�lhat� harlekin mint�zatt�l.

Az ezen a kuty�n l�that� hat�s� g�nt tartj�k az igazi tweed g�nnek. Ebben a fajta tweedben nincsenek feh�r foltok. N�ha szab�lyosabb is a "harlekin"  t�pus� mint�zatn�l, �s a k�l�nb�z� sz�nek a kutya nagyobb ter�leteit fedhetik le. Azt nem tudni, hogy ezt a k�tfajta tweed mint�zatot vajon k�l�nb�z� g�nek okozz�k-e, vagy egyazon g�n varri�ci�i.