Az S locus g�njei a feh�r foltoss�got hat�rozz�k meg. B�rmilyen kuty�nak lehetnek feh�r foltjai, ugyanis ez a locus az �sszes t�bbi felett �ll.

A feh�r foltoss�g�rt felel�s g�n rontja a pigmentek sz�ntermel�si k�pess�g�t, mind az eumelanin�t, mind a feomelanin�t.

Jelenleg n�gy g�nt ismer�nk, amelyek jelen lehetnek a locuson, de valsz�n�eg vannak m�g ismeretlenek is.

• S - nincsenek feh�r foltok
• sⁱ- �r-foltoss�g (Irish spotted)
• s^p - tarka, nagy r�sze feh�r (piebald) 
• s^w- extr�m feh�r

A g�nek k�z�tt nagy val�sz�n�s�ggel r�szleges dominancia van. Teh�t egy Ss^p g�np�rral rendelkez� kuty�nak lehet n�mi feh�r foltja. Teh�t a domin�nsabb g�nj�t hagyja kifejez�d�sre jutni, de kis m�rt�kban a recessz�vebb g�n is hat�ssal lehet r�.

Feh�r jegyek kiterjedt�ge. (Forr�s)

B�rmilyen feh�r jegye van a kuty�nak, a feh�r mindig k�veti az azonos kitejed�s szab�ly�t. A feh�r r�szek mindig a kutya legt�volabbi r�szein kezd�dnek, mint a farok, pofa, mellcsont vagy mancs. Ezt "trim" mint�zatnak nevezz�k.  

Ezut�n terjed ki a pof�ra �s a homlokra, a mell egy r�sz�re, farok v�g�t �s a l�bsz�rakat �s ekkor hozza l�tre az �r-foltoss�got.

Ha m�g ezut�n is tov�bbterjednek a feh�r r�szek a nyak t�bbi r�sz�re, l�bak �s farok tov�bbi r�szeire, akkor m�r tarka kuty�r�l besz�l�nk.

Ezut�n a h�t, majd a farok t�ve �s a pofa. A f�lek �ltal�ban mindig sz�nesek, de ha a kutya homozig�ta extrm feh�rs�g tekintet�ben ,akkor a f�lek is lehetnek feh�rek. 

TRIM

Egy nagyon kev�s feh�r ter�let a mellkason, a l�bujjhegyeken vagy a farkon el�fordulhat amikor a pigment nem terjed ki teljesen a kuty�n embri� korban.Ezt marad�k feh�r n�ven ismerj�k �s ezt n�ha okozhatja enyhe betegs�g az any�ban vagy az embri�ban. Ennak nincs k�l�n�sebb genetikai alapja, m�gis n�h�ny kutya hajlamos lehet �tadni az ut�daira.

Ha kiss� t�bb feh�r van jelen a kutya lehet heterozig�ta s^p tekintet�ben, azaz Ss^p

Staffordshire bull terrier trim mint�zattal a mellkas�n.

�R FOLTOSS�G

M�s n�ven "boston" vagy "k�peny" , de ezek nem mindig az igazi �r-foltoss�got jelentik. �r-foltoss�g eset�ben a feh�r megtal�lhat� a l�bakon, farok hegy�n, mellkason, nyakon �s a pof�n. 

Ezt egy m�g nem azonos�tott g�n okozza, de felt�telezz�k, hogy az �r-foltoss�got mutat� kuty�k homozig�t�k sⁱ tekintet�ben, azaz sⁱsⁱ a genot�pusuk az S locuson. Viszont ez azt jelenti, hogy k�t �r foltos kutya keresztez�s�b�l minden k�ly�k �r foltos lesz. Azt felt�telezz�k, hogy az egysz�n� kutya �s egy �r foltos kutya p�ros�t�s�b�l sz�letett k�lyk�k heterozig�t�k lesznek, kevesebb feh�rrel (trim).

�r foltos border collie. A feh�r jegyek l�that�ak a h�ts� �s mells� l�bain, a nyak�n k�rbe�lelve �s az eg�sz mellkas�n, plusz egy kis cs�k a fej�n �s a pof�j�n.

Ennek a d�n dognak is hasonl� jegyei vannak, mint a fentebbi kuty�nak.

�l- �r foltos

Ez a mint�zat nagyon hasonl� az igazi �r foltoshoz. Angolul "Pseudo" �r, de ezt nem az sⁱsⁱ g�np�r okozza, hanem az Ss^p genot�pus. Azaz heterozig�ta vagy esetleg homozig�ta foltos (piebald).

L�nyeg�ben az S g�nek r�szleges dominanci�j�ra vezethet� vissza, hiszen az S g�n nem teljesen domin�l az s^p felett, hanem minim�lis szinten (nagyj�b�l az s^ps^p g�np�r okozta jegyek fel�t) engedik a feh�r jegyek megjelen�s�t a kuty�n. 

�l- �r foltos pointer. Onnan l�thatjuk, hogy a val�di �r foltos kuty�nak nincsen feh�r a cs�p�j�n, t�rd�n �s a test als� ter�letein.

Foltos mint�zat

Angolul "piebald" mint�zat, ezt az s^ps^p g�np�r okozza. Gyakran okoz sz�nes fejet okoz, �s term�szetesen foltokat a testen.

�ltal�ban a farok t�ve is sz�nes, de a t�bbi folt b�rhol elhelyezkedhet a testen (b�r a l�bakon ritka).

Ennek a tacsk�nak nem csak foltos sz�rzete van, hanem az m�g cs�kos mint�j� is.

Ezen a k�pen szint�n egy tacsk� l�that�, �s j�l megfigyelhet�, hogy sz�nes a feje �s a farokt�ve is.

Ennek az angol masztiffnak �rdekes mint�zata van. A foltoss�g egyszer�en felfedezhet�, de azonk�v�l cs�kos �s p�tty�z�tt is.

Extr�m feh�r

Az extr�m feh�r teljesen vagy t�lnyom�r�szt feh�r kuty�kb�l �ll, egy kev�s sz�nnel a fej�k�n �s n�ha a farokt�n�l. Kissebb foltok lehetnek a testen. 

Az orr n�ha r�zsasz�n vagy r�szben r�zsasz�n, a szemek lehetnek k�kek n�h�ny fajt�ban a pigmenek hi�nya miatt.

A genetikai vizsg�latok alapj�n, az extr�m feh�r kuty�m homozig�t�k az s^pg�n tekintet�ben. Az extr�m feh�r g�n m�g nem bizony�tott, nem ker�lt bebizony�tt�sra a l�tez�se.

Azonban nagy k�l�nbs�gek vannak a kuty�k k�z�tt, ez�rt valami m�s is okozhatja a nagyfok� feh�rs�get.

Azokban a fajt�kban, ahol az igazi �r-foltoss�g �s a foltoss�g (piebald) is jelen van, ott egyszer�en a homozig�ta �r-foltoss�g �s homozig�ta foltoss�g k�z�tti k�lcs�nhat�s okozza a nagyfok� feh�rs�get. M�s fajt�kban az ok kev�sb� ny�lv�nval�, ez�rt felt�telezik az emberek az extr�m feh�r g�n l�tez�s�t. Viszont erre m�g nincsenek bizony�t�kok.

Az extr�m feh�rs�g n�ha probl�m�kat okozhat, mivel elt�vol�tja a pigmentek nagy r�sz�t az arcr�l �s a f�lr�l. A leggyakoribb probl�ma a s�kets�g, de a b�rr�kra val� nagyobb hajlam is ide tartozik.

Egy�rtelm�en extr�m feh�r kutya, csup�n a f�lei �s a szemei k�rny�ke sz�nes.

Szint�n t�k�letesen mutatja be az extr�m feh�rs�get ez a tacsk�, az el�z� kuty�hoz hasonl� feji foltokkal �s egy kev�s sz�nnel a farokt�n�l.

Ennek a pointernek m�g kevesebb sz�nes ter�lete van.

Has�tott arc / feh�r fej

�gy gondolt�k, hogy egy k�l�n�ll� g�n vagy m�dos�t� a felel�s az�rt, hogy egyes �r-foltos, foltos vagy trim mint�val rendelkez� kuty�knak osztott vagy teljesen feh�r a fej�k, akkor is, ha nagyon kev�s feh�r ter�let van a kuty�n. Az osztott arc, amikor a fele feh�r, a m�sik fele sz�nezett.

Ez a mint�zat k�l�n�sen gyakori a bull-t�pus� kuty�kn�l. Az oka ismeretlen.

K�l�n bejegyz�sben �rkezik majd a folytat�s, a k�l�nlegesebb mint�kr�l!

(Feh�r boxer, "panda" juh�sz, hamis feh�rek)