Szomatikus mut�ci�

A szomatikus mut�ci� (�llatokban) nem �r�kletes mut�ci�, az adott egyed saj�t testi sejtj�ben keletkezik az egyedfejl�d�s sor�n. A mut�l�dott sejt tov�bboszt�dva egy a test t�bbi r�sz�t�l elt�r� genot�pus� ter�letet, mozaikfoltot hoz l�tre. Ez a ter�let �ltal�ban ann�l nagyobb, min�l el�bb k�vetkezett be a mut�ci� az egyed fejl�d�se sor�n. A mozaikfoltok �r�kl�tts�ge elt�r a k�rnyez� sejtek�t�l, ami gyakran megjelen�sben is megfigyelhet�. Egyes emberekn�l is el�fordulhat, ha az egy�n szeme, haja nem egys�ges sz�n�.

Szomatikus mut�ci� labradoron. Fekete foltok az alapb�l s�rga(v�r�s) kuty�n a leggyakrabban megfigyelhet� p�ros�t�s.

Lovakon is megjelenhet.

A mozaikizmus egy el�g ritka form�ja az �gynevezett kim�ra. Ez tulajdonk�ppen egy �llat melyben k�t k�l�n embri� „keveredik”. K�t megterm�keny�tett petesejt korai szakaszban val� �sszeolvad�sakor j�het l�tre. Teh�t az adott egyedben foltokban egy m�sik �llat DNS-e is megtal�lhat�. Ez sokszor csak genetikai vizsg�lattal �llap�that� meg, azonban ha a k�t �llat k�l�nb�z� sz�n� lett volna n�ha el�g l�tv�nyos lesz az eredm�ny. A kim�ra �llatokban a k�l�nb�z� sz�n� ter�letek ar�nya �ltal�ban 50-50%, �gy tudunk k�l�nbs�get tenni a szomatikus mut�ci� okozta elt�r�sekt�l.

Kim�ra labrador

V�nusz, a h�res kim�ra macska „k�t arccal” rendelkezik

Vitiligo

A vitiligo hat�s�ra a test bizonyos ter�letei egy id� ut�n nem lesznek k�pesek t�bb� pigmentet el��ll�tani. Az �rintett r�szek feh�r foltok k�p�ben jelennek meg. Ez a kifejez�s egy aff�le gy�jt�fogalom, sok minden okozhat ugyanis ilyen t�neteket. �r�kletes hajlam, autoimmun betegs�g… A vitiligo �ltal�ban nem okoz k�rosod�st a sz�rzetben, csup�n a sz�n�t „t�nteti el”. A pigment cs�kken�s leggyakrabban a fejen jelentkezik, de a test t�bbi r�sz�re is kiterjedhet

Vitiligos labrador.

Ez az �llapot n�ha nagyon k�l�nleges sz�rzetsz�nt eredm�nyezhet. A k�pen l�that� kuty�nak az orra is a vitiligo miatt vesz�tette el pigment�lts�g�t.

Ez a cica Scrappy, aki r�gen fekete sz�n� volt, azonban a vitiligo k�vetkezt�ben sz�re foltokban kivil�gosodott.

„H�pehely” foltok

Ez a jelens�g leggyakrabban fekete agarakon jelenik meg. A s�t�t sz�rzeten elsz�rva n�h�ny apr�, feh�r folt k�p�ben tal�lkozhatunk vele, mintha egy ford�tott pettyezett mint�zat lenne. Ezek a kuty�k kiss� �gy n�znek ki, mintha fest�k csepegett, vagy h�pelyhek hullottak volna r�juk, innen is kapta a dolog az elnevez�s�t. Nem tudni, pontosan mi okozza a jelens�get, az �sz�t� g�nhez lehet-e k�ze, a vitiligohoz (nem val�sz�n�, hiszen az ebben szenved� �llatokon a foltok id�vel egyre nagyobb ter�leten jelentkeznek), vagy valamelyik feh�r mint�zatot kiv�lt� g�n �ll-e a h�tt�rben. A jelens�g hasonl� a lovakn�l megfigyelt, �gynevezett „birdcatcher” foltokhoz.

Fekete angol ag�r h�pehely pettyez�ssel

Sz�gyenl�s ag�r h�pehely foltokkal.

Mintha csak az els� h�pelyheket l�tn�nk ennek a s�rga l�na a sz�r�n.

Fever, „l�z” bunda

N�ha el�fordul, hogy halv�nysz�rke kiskuty�k sz�letnek annak ellen�re, hogy nincs h�g�t� g�nj�k. Ezek a k�lyk�k �ltal�ban n�h�ny h�ten bel�l feket�k lesznek. Ezt a jelens�get szokt�l fevernek nevezni. Leggyakrabban kiscic�kban fordul el�. �ltal�ban kisebb betegs�g, vagy stressz okozza az anya r�sz�r�l, mikor a magzatok m�g a fejl�d�s korai szakasz�ban vannak, ez v�lthatja ki a zavart a pigment termel�d�sben. Kuty�kn�l legt�bbsz�r a border collie �s a bearded collie fajt�kn�l figyelt�k meg.

Fever kiscic�k. K�s�bb minden bizonnyal feket�k lettek.

"Szem�veg folt"

Ez a szokatlan mint�zat �ltal�ban a finn lapphund fajt�n�l fordul el�. N�h�ny egyed csersz�n�, vagy kicsit s�t�tebb foltokkal rendelkezik a szemei k�r�l. Ez nem jellemz� a szok�sos cser foltok elhelyezked�s�re. Ez a minta �ltal�ban egy�tt j�r er�s maszkol�ssal az arcon, a mellkason �s a l�bakon (malinois fajt�j� kuty�kn�l gyakori) tov�bb� er�teljes sable vagy aguti hat�ssal. Az er�teljes maszkol�s elfedheti ugyan a cser jegyeket, azonban ebben az esetben is gyakran lef�lelhet� a minta a maszk sz�l�n�l.

Szem�veg foltok finn lapphund kuty�kon