A m�sodik �s egyben utols� g�nje a B locusnak a b g�n. Ez a recessz�vebb g�n a locuson, viszont szinte csak ennek van hat�sa a kutya sz�rzet�re.

Hiszen, ha bb g�np�r �ll a locuson, akkor a kutya nem fekete eumelanint, hanem m�jbarn�t fog termelni. Ez azt jelenti, hogy azok a r�szek a kuty�m, amik feket�k lenn�nek, azok m�jbarn�v� v�ltoznak. 

Ha bb g�np�r �lla locuson, akkor a kutya BARN�N PIGMENT�LT lesz, ami nem csak a sz�rzet�t, hanem t�bbek k�z�tt az orr �s a szem sz�n�t is �rinti. Egy m�jbarna kutya orra m�jbarna, szeme �ltal�ban borosty�n.

• Bb - Fekete eumelanin (barna hordoz�)
• bb - M�jbarna eumelanin

Figyelj�k meg, hogy ennek a bordeaux-i kuty�nak az orra is m�jbarna!

A b g�nnek t�bb mut�ci�ja is van �s bizonyos fajt�knak csak bizonyos mut�ci�s b g�nje lehet:

• Ausztr�l juh�sz : b^s,b^d (v�r�s)
• Border Collie : b^s,b^d,b^c (barna)
• Chesapeake Bay Retriever : b^s,b^c (barna, s�s)
• Shar-Pei : b^s,b^c (csokol�d�, orgona)
• Cocker sp�niel : b^s,b^c,b^d (barna, m�jbarna)
• Tacsk� : b^s,b^d (csokol�d�)
• Dalmata : b^s,b^d,b^c (m�jbarna)
• Dobermann : b^d (v�r�s)
• Angol szetter : b^s (m�jbarna belton)
• Angol Springer sp�niel : b^s,b^d (m�jbarna)
• Angol Pointer : b^s,b^d (m�jbarna)
• Field sp�niel : b^s,b^d,b^d (m�jbarna)
• Simasz�r� retriever : b^s,b^d (m�jbarna)
• Francia brittany : b^s,b^d (m�jbarna)
• N�met r�vidsz�r� pointer : b^s,b^d,b^c (m�jbarna)
• N�met hossz�sz�r� pointer : b^s,b^d,b^c (m�jbarna)
• N�met dr�tsz�r� pointer : b^s,b^d,b^c (m�jbarna)
• Olasz ag�r : b^c (izabella, csokol�d�)
• Labrador retriever : b^s,b^d,b^c  (csokol�d�)
• Nagy m�nsterlandi vizsla : b^s,b^d,b^c  (barna)
• �jfundlandi : b^s,b^d,b^c (barna)
• Uszk�r : b^s,b^d,b^c (barna)
• Portug�l Vizikutya : b^s,b^d (barna)
• Pudelpointer : b^s,b^d,b^c (m�jbarna)
• Kis m�nsterlandi vizsla: b^s,b^c (barna)
• Weimari vizsla : b^s,b^d,b^c (eg�rsz�rke)