Ahogy a legt�bb �llat eset�ben, �gy a kuty�kn�l is a C locuson helyezkedik el az alb�n� g�n (sz�mos g�n okozhat albinizmust, de a legelterjedtebb a tirozin�z-g�n). A C locus g�njei befoly�solj�k a pigmentek intenzit�s�t, k�l�n�sen a feomelanin�t (v�r�s�t). �ltal�ban vil�gos�tj�k vagy elt�vol�tj�k az �sszes melanin alap� pigmentet.

Tudom�sunk szerint legal�bb n�gy g�n tal�lhat� a C locuson:

• C - Norm�l pigment
• c^ch - Csincsilla
• c^e - Extr�m csincsilla ( extr�m h�g�t�s)
• c^p - Platina (elef�ntcsont)

• CC - v�r�s (nincs hig�t�s, a kutya sz�ne intenz�v v�r�s lesz)
• Cc^ch - arany (a ch g�n okoz n�mi vil�gosod�st, a v�r�s kev�sb� lesz intenz�v, aminek eredm�nyek�pp a kutya arany sz�nt mutat)
• Cc^e vagy c^chc^ch - pezsg� (sok �rnyalata lehets�ges, nem csak egy g�nkombin�ci� okozhatja)
• c^chc^e -  kr�m (jelent�s sz�n h�gul�s, a kutya sz�ne k�nny�, vil�gos kr�msz�nt mutat)
• c^ec^e - feh�r (legjelet�sebb h�gul�s, a kutya bund�j�ban olyan kev�s a pigment, hogy az feh�tk�nt jelenik meg)
• cc - teljes alb�n�

CSINCSILLA, EXTR�M CSINCSILLA �S PLATINA

A csincsilla hat�s�ra a feomelanin pigment vil�gosabb csersz�n�re, vagy s�rg�s �rnyalat�ra hig�t�dik. Az eumelanin (fekete, m�jbarna, k�k, izabella) v�ltozatlan marad.

Az extr�m csincsilla tov�bbi hig�t�d�st okoz, aminek eredm�nye �ltal�ban kr�msz�n�, vagy vil�goss�rga bunda. A platina pedig feh�rre h�g�t (az ilyen kuty�k sz�re rendszerint enyhe s�rg�s f�nnyel/�rnyalattal rendelkezik).

Recessz�v v�r�s saluki, egy er�sebb csincsilla hat�ssal.

Tiszta sable eur�zsiai csincsilla g�nnel.

Err�l a h�rom g�nr�l meglep�en keveset tudunk. Lehets�ges, hogy r�szleges, vagy t�rsdominanci�t fejeznek ki - ami megmagyar�zn� az �rnyalatok extr�m v�ltozatoss�g�t.

A cchcp (egy csincsilla �s egy platina g�nnel rendelkez�) kutya ez�rt nagyj�b�l egy extr�m csincsilla (ce) g�nnel rendelkez� kutya sz�n�t mutatja, esetleg ann�l kiss� s�t�tebb �rnyalatban.

A csincsilla sorozat felel�s az olyan egysz�n� feh�r kuty�k�rt, melyeknek orra/ajka/szemh�ja feket�n pigment�lt. Remek szeml�ltet� p�lda erre a szamoj�d. Ekez a kuty�k platina g�nt hordoz� recessz�v v�r�sek (ee), a szervezet�kben tal�lhat� feomelanint a platina h�g�tja feh�rre.

A feh�r bund�val sz�p kontrasztot ad a szamoj�d feket�n pigment�lt orra.

ALB�N�

A C locuson elhelyezked�, val�di, recessz�v alb�n� g�n kuty�kban nem fordul el�. L�teznek ugyan teljesen feh�r, r�zsasz�n orral, �s k�k szemmel rendelkez� kuty�k is, de ezek minden val�sz�n�s�g szerint f�l-alb�n� egyedek. A genetikai vizsg�latok azonban meglep� m�don nem mutatt�k ki benn�k a C locus semmif�le mut�ci�j�t, �gy lehets�ges, hogy pigmenthi�nyukat val�j�ban az alb�n�t�l elt�r� m�svalami okozza.

A feh�r dobermannok sokak szerint igen tetszet�sek, azonban ezek az egyedek gyakran k�zdenek eg�szs�g�gyi probl�m�kkal (l�t�s, hall�sprobl�m�k, b�r �s idegrendszer t�l�rz�kenys�ge...)

"Feh�r dobermann g�n"

A feh�r dobermannok nem val�di alb�n�k (nagyon hig�tottan ugyan, de m�g mindig van benn�k pigment), �m a genetikusok bizonytalanok abban, hogy melyik g�n miatt vil�gosodik ki benn�k ennyire a feomelanin, mind pedig az eumelanin.

Csak annyit tudunk r�la, hogy a feh�r dobermann g�n recessz�v, �s ebben hasonl�t a val�di alb�n�hoz.

�rdekes, hogy m�g a feh�r dobermannok eset�ben sincs semmi C locus-beli alapja az ilyen sz�nnek, pedig ezek �llnak a kuty�k k�z�tt legk�zelebb az alb�n�hoz. Mind a feomelanin, mind pedig az eumelanin pigmentj�k h�g�tott, ami a t�bbi, �ltal�ban C locushoz rendelt g�n eset�ben nem t�rt�nik meg. Azt v�rn�nk, hogy ha van valamilyen g�n a C locuson, h�t az biztos a feh�r dobermann g�n lesz, de nincs ilyen.