Az e g�n a legrecesszvebb a locus�n, teh�t kett�nek kell bel�le a locuson �llni, hogy kifejez�d�sre juthasson. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden ut�dj�nak �t�r�k�ti a recessz�v v�r�s g�nt, azaz minimum hordoz�i lesznek.

Az ee g�np�r megakad�jozza, hogy a b�r eumelanint termeljen, �gy a feomelanin v�r�s sz�ne ker�l kifejez�d�sre. Viszont ez csak a sz�rzetre vonatkozik, a kutya egy�b pigment�lt testr�szei, mint az ajkak �s orr megtartj�k a kuty�ban tal�lhat� eumelanin sz�n�t, ami vagy fekete, k�k, m�jbarna vagy izabella.

Teh�t, ha megn�z�nk egy v�r�s kutya orr�t, m�ris megtudjuk, hogy milyen az eumelaninj�nak a sz�ne:

Fekete, k�k,izabella �s m�jbarna orr.

Teh�t egy recessz�v v�r�s kuty�n semmilyen fekete sz�r nem lehet, �s minden mint�zatot, amelyben fekete sz�n is van (sable, aguti, merle) elfed, l�thatatlann� tesz.

Ez az�rt nem kedvez� a teny�szt�k sz�m�ra, mert �gy nem tudhatjuk milyen g�neket hordoz a kutya, mit �r�k�thet az ut�dainak (dupla merle, l�sd k�s�bb). Ez�rt sz�ks�ges az egysz�n� v�r�s kuty�kat genetikai vizsg�latnak al�vetni.

Ez a g�np�ros�t�s nem minden fajt�n�l fordul el�, van p�r fajta, amelyekre jellemz� lehet:

• Beagle
• Breton sp�niel
• Cardigan Welsh Corgi
• K�nai Shar-Pei
• Clumber sp�niel
• Cocker sp�niel
• Tacsk�
• Angol szetter
• Angol pointer
• Simasz�r� retriever
• Francia bulldog
• Golden Retriever
• �r szetter
• Jap�n sp�niel
• Labrador Retriever
• Uszk�r
• T�rpespicc
• Portug�l v�zikutya
• Vizsla

Feket�n pigment�lt s�rga labrador.

M�jbarn�n pigmen�lt s�rga labrador.

Feket�n pigment�lt vadkacsavad�sz retriever.