A T („ticking”- pettyez�s) g�n a kutya testfel�let�n tal�lhat� feh�r ter�letekre hat, ezeken jelennek meg sz�nes pettyek, foltok. A kutya b�rmely feh�r ter�let�n el�fordulhatnak pettyek, de csak akkor, ha a feh�r igazi feh�r (vagyis a feh�r-jegyess�g�rt felel�s sorozat g�njei okozz�k, nem pedig a csincsilla g�n). Ha a kutya rendelkezik ugyan a pettyez� g�nnel, de nincsenek rajta feh�r ter�letek, akkor semmilyen l�that� hat�s nem lesz. A pettyezett/m�rv�nyozott kuty�k �ltal�ban feh�ren sz�letnek, az id� el�rehaladt�val alakulnak ki rajtuk a pettyek.

A kutya alapsz�ne hat�rozza meg, hogy milyen sz�n�ek lesznek a feh�r alapon a foltok. Teh�t egy fekete alapsz�n� kuty�n fekete, egy m�jbarn�n m�jbarna, egy arany sz�n�n arany.

• T - pettyez�s
• T^r - roan, "m�rv�nyozotts�g" , "deres"
• t - tiszta feh�r

K�t „d�zis” a domin�ns T g�nb�l �ltal�ban er�teljesebben pettyezett kuty�t eredm�nyez (belton). A heterozig�ta, (Tt) kuty�kon az eredm�ny kev�sb� intenz�ven foltos sz�rzet mintha k�t domin�ns T g�nje lenne. K�t recessz�v nem pettyez� g�n mellett (tt) a kuty�n nem alakul ki pettyezett mint�zat, a feh�r r�szek tiszta feh�rek maradnak.

K�t sz�lsz�s�ges p�lda a p�tty�z�s mennyis�g�re.

A pettyezetts�g �ltal�ban a l�bakon �s a fangon a leger�sebb. Ha a kuty�n csak kismennyis�g� pettyezetts�g van, akkor az el�sz�r ezeken a ter�leteken jelenik meg, miel�tt esetleg m�s ter�leteken is megmutatkozna. A hossz� testsz�rzet eltorz�thatja �s elrejtheti a pettyezett foltokat. De a l�bakon �s a fangon a sz�rzet �ltal�ban r�vid, teh�t ezeken a ter�leteken �ltal�ban felt�n�bb a pettyez�s.

A hossz� sz�r� angol szettern�l remek�l l�tszik, ahogy a r�vid sz�r� ter�leteken felt�nnek a p�tty�k, m�g a hosszabb r�szeken elmos�dnak.

A v�r�s feh�r �r szetterekn�l gyakori az arc �s a l�bak pettyezetts�ge, �m az � eset�kben ez nagyon ritk�n terjed t�l ezeken a ter�leteken.

 

A m�rv�nyos mint�n�l gyakran csak nagyon kev�s feh�r l�that�, er�sen foltos ter�leteket hoz l�tre. Eleinte sokan �gy v�lt�k, hogy a roan csup�n egy nagyon er�teljes, s�r� pettyez�s, azonban k�s�bb bebizonyosodott, hogy ezt val�sz�n�leg egy k�l�n g�n kontroll�lja.

Ez az ausztr�l p�sztorkutya egy remek p�lda a roan sz�rzetmint�ra. Genetikailag fekete-cser, �gy a m�rv�nyoz�s a fekete ter�leteken feket�n, m�g a jegyeken csersz�nben jelenik meg.

Ezzel a kuty�val is hasonl� a helyzet, azonban neki nincs fekete foltja (teh�t ha nem lenne pettyez� g�nje akkor teljesen feh�r lenne). Ez a kutya egy ext�m feh�r tarka.

Enn�l a n�met vizsl�n�l olyan s�r�n vannak a pettyek, hogy szinte teljesen elfedik a kutya feh�r ter�leteit, megnehez�tve, hogy elk�l�n�ts�k a rendes, nagy kiterjed�s� foltokat a h�t�n �s a fej�n.

Fekete kuty�kn�l a roan gyakran sz�rk�s ter�letk�nt nyilv�nul meg. Az ilyen kuty�k sz�n�t blue roan n�ven szok�s emlegetni, azonban itt is, csak�gy, mint a blue merle eset�n, ez nem jelenti azt, hogy a kutya k�ken pigment�lt. A sz�rk�sk�k hat�st a feh�r �s a fekete sz�rsz�lak kevered�se adja t�volr�l n�zve.

Blue roan cocker sp�niel.

A dalmata foltok

A dalmat�k jellegzetes attrib�tuma, a p�tty�s bunda egyed�l erre a fajt�ra jellemz�. A dalmat�k p�ttyei mutatnak hasonl�s�got a pettyezett mint�zattal, de van n�h�ny jelent�s k�l�nbs�g: a dalmat�k foltjai �ltal�ban nagyobbak, ritk�bbak, �s jobban elk�l�n�lnek, mint egy „sima” pettyezett kutya jegyei, tov�bb� a p�tty�k nem s�r�s�dnek a l�bakon �s az arcon.

A kutat�sok szerint a dalmat�k mint�ja tulajdonk�ppen egy m�dosult pettyez�s. Teh�t a fent felsoroltaknak mind a m�dos�t�hoz lehet k�ze. Erre n�h�ny bizony�t�k:

A dalmat�k is feh�ren sz�letnek, �s csak k�s�bb alakulnak ki a foltjaik. N�ha a fej�k�n �s/vagy a test�k�n is vannak nagyobb foltjaik. Ez arra utal, hogy extr�m feh�r a mint�zatuk, �s azt jelenti, hogy a foltokat nem okozhatja egyik feh�r g�n sem. A s�kets�g dalmat�k k�zti magas ar�nya is erre utal (az extr�m feh�ret n�ha �sszef�gg�sbe hozz�k a s�kets�ggel). El�fordulhat, hogy a dalmat�k �gy sz�letnek, hogy mutatnak n�mi pettyezetts�get vagy m�rv�nyozotts�got (bepiszk�tva, a feh�r alapot). Ezt val�sz�n�leg a m�dos�t� enyhe mut�ci�ja vagy hib�ja okozza, amely megakad�lyozza a hat�s�nak teljes kifejt�s�t.

Fekete p�tty�s dalmata.

A dalmata kever�kek gyakran pettyezettek, de sosem foltosak. Ez arra utal, hogy a dalmata foltok m�g�tt recessz�v m�dos�t� �ll (a dalmata sz�l� tov�bbadja a m�dos�t� egyik p�ld�ny�t, de hacsak nem egy m�sik dalmat�val p�ros�tott�k, sose lesz m�g egy m�dos�t� p�ld�ny, ez�rt nem ker�lhet kifejez�d�sre).

Dalmata kever�k.

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s