Az orr sz�nei

Mint tudjuk az orr sz�n�t az eumelanin hat�rozza meg, amely alaphelyzetben fekete.

   

Fekete sz�n� orrok.

Ha az eumelanint a B locuson l�v� bb genot�pus m�jbarn�ra sz�nezi, akkor az orra is m�jbarna lesz.

   

M�jbarna sz�n� orrok.

Ez a kett� sz�n az alap. Ezeket a H�g�t� sorozat, azaz a D locus v�ltoztathatja meg.

Ha FEKETE eumelanint h�g�t a kutya, akkor k�ket kap:

   

K�k sz�n� orrok. Ebben az esetben a kutya B locus�n BB vagy Bb �ll �s a D locus�n dd.

Ha M�JBARNA eumelanint h�g�t a kutya, akkor izabella sz�n�t kap:

   

Izabella sz�n� orrok. Itt tudjuk, hogy a kutya bb �s dd genot�pusokkal rendelkezik.

 

Speci�lis orrsz�nek

Pillang� vagy parti orr

�gy nevezz�k, amikor a kutya orr�n r�zsasz�n foltok vannak. Ezek a foltok v�letlenszer�en helyezkednek el �s kiterjedhet az b�rmekkora ter�let�re, egy kis r�zsasz�n foltt�l, szinte az eg�sz orrig.

A pillang� orr n�ha el�fordul olyan kuty�kon, amelyek extr�m feh�r bund�val rendelkeznek, de �k �ltal�ban merl�vel t�rsulnak. Nem minden merl�nek van pillang� orra, de gyakori.

Akkor j�n l�tre pillang� orr, ha az orr egy r�sz�ben nincs pigment (r�zsasz�n = pigment hi�nya). 

A merle g�n felh�g�tja a pigment v�letlenszer� r�szeit a bund�nak �s az orrnak, sz�rke ter�leteket k�sz�t a bund�n �s r�zsasz�nokat az orron.

A harlein d�n dogoknak van egy extra g�nje, amely felh�g�tja a sz�rke ter�leteket a merl�n feh�rr�, ez�rt nagyon nagy a val�sz�n�s�ge a pillang� orr ialakul�s�nak is.

  

Pillang� orr� kuty�k. Az els� k�t k�pen duple merle kuty�k orra.

 

Dudley orr 

�ltal�ban a pigment vesztes�g egy dudley orron az orr k�zep�n van �s kifel� tejed, ak�r az eg�sz orr ter�let�re is. A pigment vesztes�g az oka annak, hogy l�trej�nnek vil�gosabb ter�letek, amelyek �ltal�ban tompa r�zsasz�nnel v�gz�dnek. 

A dudley orrok sosem vesztik el a pigmentj�ket teljesen, ez�rt sosem olyan r�zsasz�nok, mint a pillang� orr eset�ben. Az orr k�r�l mindig vanna s�t�tebb ter�letek. 

A vil�gosabb pigment m�jbarna, izabella vagy k�k sz�n� kuty�n azt jelenti, hogy a pigment vesztett ter�leteket nagyon neh�z �szrevenni. A dudley orr viszont gyakori fekete kuty�kon �s kapcsol�dik a recessz�v v�r�s g�nhez.

  

 

Orrs�r�l�s

A s�r�l�s az orron n�ha pigment veszt�st okozhat, amely lehet ideiglenes, vagy v�gleges. 

"Snow" orr

A "snow" orr kifejez�st �ltal�ban a kutya orr�ban l�v� pigment ideiglenes elveszt�s�re haszn�ljuk. A jelens�g a dudley orrhoz hasonl�, azonban csup�n a t�li h�napok idej�n tart, ut�na a kutya orra visszanyeri eredeti sz�n�t. A kuty�k kora miatt a "snow" orr eg�sz �vben megmaradhat. Ennek oka nem teljesen ismert.

 

A szem sz�nei

A szem alap�rtelmezett sz�ne a barna.

  

 

Borosty�n:

�ltal�ban akkor keletkeznek borosty�n sz�n� szemek, ha a kutya sz�rzet�t h�g�tja vagy m�dos�tja a B vagy a D locus. A m�jbarna kuty�nak (bb), k�k �s izabella (dd) kuty�knak van borosty�n szeme. A borosty�n v�ltozatai vil�gosbarn�t�l, a s�rg�n �s s�rg�s z�lden �t a sz�rk�ig terjedhet.

   

K�k :

Egy kutya genetikailag 4 f�lek�ppen lehet k�k szem�, ebb�l h�rom a pigment veszt�shez kapcsol�dik a bund�ban.

A leggyakoribb m�dja a merle g�n mell�khat�sak�nt k�kk� v�l� szem. A merle felh�g�tja a test ter�let�n a pigmenteket v�letlenszer�en. Bele�rtve az orr (pillang� orr) �s a szemeket is. Ha a kutya sziv�rv�nyh�rty�j�ban nincs pigment, akkor a szeme k�k lesz.

Blue merle aussie, k�k szemekkel.

Minn�l t�bb h�g�t�s van a merle bund�j�ban, ann�l val�sz�n�bb, hogy k�k lesz a szeme. 

 

A m�sodik m�dja annak, hogy k�k szeme legyen a kuty�nak, amikor nagy mennyis�g� feh�r ter�let van a szeme k�r�l. Feh�r ter�letek ott vannak a bund�n, ahol a sejtek nem k�pesek pigmentet termelni, ezek pedig ha a fejen vannak, akkor �tterjedhetnek az orra (r�zsasz�n), vagy a szemre (k�k).

A harmadik m�dja a k�k szem kialakul�s�nak, ha a kuty�t albinizmus �rinti. Elm�letileg a kuty�kban nem tal�lhat� meg az alb�n� g�n, viszont vannak kuty�k, amelyek �gymond f�l-alb�n�k, ez p�ld�ul a feh�r dobermann esete is.

Feh�r dobermann k�k szemekkel �s r�zsasz�n orral.

Az utols� m�d a k�k szemekre az �r�kl�d�s, a k�k szem lehet �r�kl�tt. Egy k�l�n�ll� ritka g�n befoly�solja. Ez f�leg border colliekban �s hasonl� fajt�kban fordul el�, de a legfelt�n�bben a huskykban. A huskyk mindk�t szeme lehet k�k vagy csup�n az egyik is, a sz�rzet sz�n�t�l f�ggetlen�l.

 

F�lig k�k, f�lig barna szem� husky-k.

 

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s